A legfontosabb tudnivalók árvízveszély idején

Az alapvető magatartási szabályok árvízkor a következők:

Kapcsolja be a-rádiót,-TV-t, figyelje a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informáld a szomszédokat is!
Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal!
Ha elrendelték a kitelepítést, ne mondjon ellent, kövesse az utasításokat!
Készítsen "túlélő"-csomagot!
Zárja el és kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet ha elhagyja a lakást, és zárja be az ajtókat, ablakokat is!
A csomagot hátizsákban vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon!
Öltözzön rétegesen, kényelmesen!
Gondoljon a családtagok szükségleteire is!
A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg!
Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson!
A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat!
Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!
Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmére, és Önért is vállalják a veszélyt!

Alapszabály: A megáradt víz kiszámíthatatlan, ne menjen bele, csak ha már semmi más lehetőség nincs. A fenti magatartásszabályokból aszerint kell választania, hogy el tudja-e hagyni az épületet, amelyben tartózkodik, vagy sem.

Általános magatartási szabályok kitelepítés elrendelése esetén:

a lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges, hazatérjen a lakásába, családtagjait "összegyűjtse", mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni,
alapvető követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezőhelyen pontosan meg kell jelenni,
első feladat a veszélyhelyzeti (túlélő") csomag összeállítása,
a megadott kitelepítési útvonalat kell használni,
a kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve,
ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, és az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen le kell adnia a névsorukat,
mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy pld. rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre,
az egyedül maradó gyermekekre, idősekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, a mozgásképtelen betegeket a gyülekezőhelyen be kell jelenteni, a segítők megérkezéséig maradnia kell valakinek mellettük,
ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.

A lakásból való távozáskor:

ki kell kapcsolni a villanyt az elektromos készülékeket, a világítást,
el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket,
el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket,
be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket,
a lakásajtót kulcsra zárni,
a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik.

Mi legyen a "túlélő-csomag"-ban?

személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya,
két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje)
az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
tisztálkodási eszközök,
rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként - asználható ruházat,
takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,)
ha van, hordozható rádió.

A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tűntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni.

Árvíz:

Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környező településeket.

Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva:

az éves teljes vízkészlet 96 %-a a szomszédos országokból érkezik,
az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át,
az árvizek nagy része a hó olvadását követően az esőzések hatására következik be,
hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve,
hazánk árvízveszélyes helyei: Felső-és Közép- Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog völgye, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna,
az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján hazánkban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával lehet számolni. 1838-ban Budapesten volt a legnagyobb árvíz.