Tájékoztatás


Új jogszabályok jelentek meg a kritikus infrastruktúra területén

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. Törvény (továbbiakban: törvény) végrehajtására a Kormány 2013. március 08-án hirdette ki, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet (továbbiakban: rendelet), valamint további ágazati jogszabályok is kihirdetésre kerültek.

A kihirdetett Törvény és a végrehajtási Kormány és ágazati rendeletek meghatározzák, hogy milyen kritériumok alapján dől el, a létfontosságú rendszerek és létesítmények elemként való azonosítása, melyek azok a hazai és nemzetközi szabályok, amelyek betartása ezek esetében megkerülhetetlen, és azt is, mi ezen elemek kijelölésének menete, kinek vannak abban feladatai. Más eljárásrend szerint kell eljárni a nemzeti, és más szabályok szerint az európai léptékek szerint is létfontosságúnak tekintendő rendszerelemek kijelölése és ellenőrzése során. Hazai szinten (a kivételektől eltekintve) a BM OKF hivatott az ellenőrzést koordinálni, legyen szó nemzeti vagy európai jelentőségű rendszerelemről egyaránt. Az ellenőrzéseket akár több hatóság bevonásával kell lebonyolítani, az esetleges hiányosságok esetén pedig szankciót kell alkalmazni.

A törvény szerint Szankcióként az ágazati kijelölő hatóság az alábbiakat alkalmazhatja:

a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét

a kötelezettségei betartására,

b) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére,

c) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. (100.000 -3.000.000 Ft)

A törvény 1-3 mellékletében meghatározott ágazatok rendszerelemeinek és létesítményeinek kijelölő eljárásainak időbeli érintettsége függ az ágazati jogszabály megjelenésétől, mely alapján az első azonosítási jelentés benyújtását, az ágazati kritériumokat megállapító jogszabály hatálybalépését követően 180 napon belül kell teljesíteni.

 

A mai napig a következő ágazati jogszabályok jelentek meg:

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos: 2014. 01.02.);

A létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jár el:

  • a villamosenergia-rendszer tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  •  a kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás kivételével a kőolajipar és a földgázipar tekintetében a bányafelügyelet,
  •  a kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás tekintetében első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága.

Az ágazati kritériumuk a következők:

  • A villamos energia rendszerirányítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek kiesése esetén az ellátásbiztonság nem tartható fenn, és amely 30 percen belül nem helyettesíthető.
  • A villamosenergia-termelés tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek importtal vagy más módon sem helyettesíthető kiesése legalább 24 órán át, a vizsgálatot megelőző három év csúcsidei bruttó felhasználása átlagának legalább 10%-át elérő teljesítménycsökkenést okoz a belföldi villamosenergia-termelés egésze tekintetében.
  • Az átviteli hálózat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek kiesése hatására bármely további elemnek a 2. mellékletben meghatározott feszültségszinttől való eltérése a 24 órát meghaladja, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • Az elosztó hálózat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt az 1 kV-osnál nagyobb, de legfeljebb 132 kV-os rendszerelemet, amelynek

            a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót,

            b) a legalább 48 órás, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy

            c) legalább 72 órás kiesése legalább 2000 felhasználót zár ki a vételezésből.

  • A kőolajipar tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek más módon nem pótolható kiesése ahhoz vezet, hogy a belföldi késztermékigény (motorikus gázolaj, motorbenzin, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag) 55 napon túl legalább 70%-ban nem kielégíthető.
  • A földgázszállítás és a rendszerirányítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek kiesése esetén a hazai földgázellátás biztosításához szükséges, az átlagos fogyasztási viszonyoknak megfelelő mértékű kapacitásnak legfeljebb 85%-a áll rendelkezésre, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • A földgáztermelés tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitermelési kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • A földgáztárolás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitárolási kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • A földgázelosztás (gázfogadó állomás, nagynyomású vagy nagyközépnyomású földgáz elosztóvezeték) tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek

            a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót,

            b) a legalább 48 órás, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy

            c) legalább 72 órás kiesése legalább 2000 felhasználót zár ki a földgázvételezés lehetőségéből.

 

512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos 2014. 01.01.);

A rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei, létesítményei (a továbbiakban együtt: létfontosságú rendszerelem) meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként:

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és szervei, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság és szervei, a Terrorelhárítási Központ vonatkozásában első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és szervei vonatkozásában első fokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve, másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.

Az ágazati kritériumuk a következők:

Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a rendvédelmi rendszer, létesítmény:

  • amelynek kiesése esetén az érintett rendvédelmi szerv az Alaptörvényben, valamint az adott rendvédelmi szerv jogállásáról szóló törvényben meghatározott feladatai (a továbbiakban: alapfeladat) közül legalább kettőt nem tud ellátni, és a rendszer, létesítmény 12 órán belül nem helyettesíthető,
  • amely az érintett rendvédelmi szerv legalább kettő alapfeladata ellátásában részt vevő szervezeti egység működését biztosítja, és kiesése 48 órán belül sem pótolható, vagy
  • amely az érintett rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátását biztosító informatikai és infokommunikációs rendszerek működését garantálja, és kiesése 8 órán belül sem pótolható.

 

540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos 2014. 01.01.);

Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága kezdeményezheti.

A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során az agrárgazdasági ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el.

Az ágazati kritériumuk a következők:

  • Növényi genetikai erőforrásokat megőrző génbankot nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, ha növények esetén legalább ezer megőrzött tétellel rendelkezik.
  • Vetőmag-előállító létesítményt nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, ha a kukorica és a búza vonatkozásában a tárgyévet megelőző tíz év átlagos vetésterülete tíz-tíz százalékának vetőmag-szükségletét képes ellátni.
  • Állati oltóanyag előállítása vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely

            a) az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek elleni oltóanyagot állít elő, vagy

            b) az oltóanyag-előállítás nélkülözhetetlen komponensének beszállítója, s ezen belföldi, illetve export irányultságú tevékenységének nettó árbevétele eléri legalább az évi 1 milliárd   forintot.

  • Élelmiszer-előállítás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely

            a) emlősállatok vágását és vágóhídi darabolását végzi naponta legalább a számosállategység-  együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi   rendeletnek a számosállategység-együtthatók és a mutatók meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1200/2009/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 450 számosállat-egységnek megfelelő mennyiségben,

            b) baromfihús feldolgozását, tartósítását végzi és a napi vágási kapacitása eléri broiler csirke esetében az 50 000 darabot, pulyka esetében a 7000 darabot, illetve víziszárnyas esetében a 4000 darabot,

            c) hús-, baromfihús-készítmény gyártást végez és napi kapacitása eléri a 150 tonnát,

            d) egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, tartósítást végez és évi kapacitása eléri az 50 000 tonnát,

            e) tejfeldolgozást végez és napi kapacitása eléri a 100 tonnát,

            f) malomipari termékek gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 60 000 tonnát, továbbá

            g) kenyér, friss pékáru gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 100 000 tonnát.

  • Az agrárgazdasági ágazaton belül nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a vállalkozás termelést és elosztást végző létesítményét, ha a vállalkozásnak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-a szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a 40 milliárd forintot.
  • Élelmiszer-elosztás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani az élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás élelmiszer tárolását, elosztását végző logisztikai létesítményét, ha a vállalkozás

            a) éves nettó árbevétele legalább 40 milliárd forint, vagy

            b) legalább 75 kereskedelmi létesítményt lát el élelmiszerrel.

  • Nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a napi 10 000 adag fölötti kapacitással rendelkező főzőkonyhát, valamint a nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemként kijelölt kórház ellátását biztosító főzőkonyhát.
  • Állati eredetű melléktermék-feldolgozás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely fő tevékenységi körében:

            a) 1. kategóriájú állati eredetű mellékterméket, vagy

            b) évente 20 000 tonnánál nagyobb tömegű 2. kategóriájú állati eredetű mellékterméket dolgoz fel.

  • Az állami tartalékok vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely tevékenységi körében, valamennyi tároló létesítménye tekintetében együttesen 500 millió forintot meghaladó értékben Gazdaságbiztonsági Tartalékban vagy Állami Céltartalékban lévő készletek tárolását végzi.
  • Az agrárgazdasági ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2–4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.
  • Növényi genetikai erőforrásokat megőrző génbank akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha egy esetleges katasztrófahelyzet közvetlenül veszélyeztetné az egyedi és pótolhatatlan biológiai alapok megtartását, és a létfontosságú létesítmény legalább harmincezer, szőlő és gyümölcstermő növények esetén legalább ötezer megőrzött tétellel rendelkezik.

 

541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos 2014. 01.01.).

A víz ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az árvízvédelmi létesítmény vonatkozásában a területi vízügyi igazgatóság kezdeményezheti.

A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a közcélú ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény, ideértve a vonatkozó ivóvíz célú kitermelésre szánt felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését biztosító vízilétesítményt és a vonatkozó ivóvízbázis-védelmet biztosító vízilétesítményt, valamint a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény és árvízvédelmi létesítmény tekintetében ágazati kijelölő hatóságként az illetékes vízügyi hatóság jár el.

Az ágazati kritériumuk a következők:

  • Ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani:

            a) a felszíni vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 40 000 m3/d szolgáltatott ivóvízmennyiséget;

            b) az ivóvíztároló medencét, ha a névleges tárolókapacitása meghaladja az 50 000 m3 értéket.

  • Szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja az egymillió lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és amelynek működésképtelenné válása közvetlenül veszélyeztetné az adott térség lakosságának közüzemi ivóvízellátását, a környezetet vagy az emberi egészséget.
  • Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani:

            a) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt, ha annak

            aa) hirtelen tönkremenetele a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idézne elő és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezetne, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,

            ab) működésképtelenné válása a térségi vízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyeztetné,

            ac) üzemszerű működése hiányában a hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékben károsodnának, vagy

            ad) működésképtelensége a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyeztetné;

            b) az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha

            ba) legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,

            bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb mint 1:10 km/km2.

  • A víz ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.
  • Vízilétesítmény akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha

            a) az ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam közüzemi ivóvízellátását legalább 40 000 m3/d mértékű szolgáltatott ivóvízmennyiség kiesése által, legalább öt naptári napon keresztül folyamatosan, jelentős mértékben befolyásolná,

            b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam felszíni, illetve felszín alatti víztesteit a határon átterjedő hatás miatt jelentős mértékben és tartósan elszennyezheti,

            c) az árvízvédelmi létesítmény tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos    állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna