TájékoztatásÚj jogszabályok jelentek meg a kritikus infrastruktúra területén A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. Törvény (továbbiakban: törvény) végrehajtására a Kormány 2013. március 08-án hirdette ki, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet (továbbiakban: rendelet), valamint további ágazati jogszabályok is kihirdetésre kerültek. A kihirdetett Törvény és a végrehajtási Kormány és ágazati rendeletek meghatározzák, hogy milyen kritériumok alapján dől el, a létfontosságú rendszerek és létesítmények elemként való azonosítása, melyek azok a hazai és nemzetközi szabályok, amelyek betartása ezek esetében megkerülhetetlen, és azt is, mi ezen elemek kijelölésének menete, kinek vannak abban feladatai. Más eljárásrend szerint kell eljárni a nemzeti, és más szabályok szerint az európai léptékek szerint is létfontosságúnak tekintendő rendszerelemek kijelölése és ellenőrzése során. Hazai szinten (a kivételektől eltekintve) a BM OKF hivatott az ellenőrzést koordinálni, legyen szó nemzeti vagy európai jelentőségű rendszerelemről egyaránt. Az ellenőrzéseket akár több hatóság bevonásával kell lebonyolítani, az esetleges hiányosságok esetén pedig szankciót kell alkalmazni. A törvény szerint Szankcióként az ágazati kijelölő hatóság az alábbiakat alkalmazhatja: a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét a kötelezettségei betartására, b) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, c) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. (100.000 -3.000.000 Ft) A törvény 1-3 mellékletében meghatározott ágazatok rendszerelemeinek és létesítményeinek kijelölő eljárásainak időbeli érintettsége függ az ágazati jogszabály megjelenésétől, mely alapján az első azonosítási jelentés benyújtását, az ágazati kritériumokat megállapító jogszabály hatálybalépését követően 180 napon belül kell teljesíteni.
A mai napig a következő ágazati jogszabályok jelentek meg: 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos: 2014. 01.02.); A létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jár el:
Az ágazati kritériumuk a következők:
a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót, b) a legalább 48 órás, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy c) legalább 72 órás kiesése legalább 2000 felhasználót zár ki a vételezésből.
a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót, b) a legalább 48 órás, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy c) legalább 72 órás kiesése legalább 2000 felhasználót zár ki a földgázvételezés lehetőségéből.
512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos 2014. 01.01.); A rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei, létesítményei (a továbbiakban együtt: létfontosságú rendszerelem) meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként: a) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és szervei, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság és szervei, a Terrorelhárítási Központ vonatkozásában első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és szervei vonatkozásában első fokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve, másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el. Az ágazati kritériumuk a következők: Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a rendvédelmi rendszer, létesítmény:
540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos 2014. 01.01.); Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága kezdeményezheti. A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során az agrárgazdasági ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el. Az ágazati kritériumuk a következők:
a) az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek elleni oltóanyagot állít elő, vagy b) az oltóanyag-előállítás nélkülözhetetlen komponensének beszállítója, s ezen belföldi, illetve export irányultságú tevékenységének nettó árbevétele eléri legalább az évi 1 milliárd forintot.
a) emlősállatok vágását és vágóhídi darabolását végzi naponta legalább a számosállategység- együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a számosállategység-együtthatók és a mutatók meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1200/2009/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 450 számosállat-egységnek megfelelő mennyiségben, b) baromfihús feldolgozását, tartósítását végzi és a napi vágási kapacitása eléri broiler csirke esetében az 50 000 darabot, pulyka esetében a 7000 darabot, illetve víziszárnyas esetében a 4000 darabot, c) hús-, baromfihús-készítmény gyártást végez és napi kapacitása eléri a 150 tonnát, d) egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, tartósítást végez és évi kapacitása eléri az 50 000 tonnát, e) tejfeldolgozást végez és napi kapacitása eléri a 100 tonnát, f) malomipari termékek gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 60 000 tonnát, továbbá g) kenyér, friss pékáru gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 100 000 tonnát.
a) éves nettó árbevétele legalább 40 milliárd forint, vagy b) legalább 75 kereskedelmi létesítményt lát el élelmiszerrel.
a) 1. kategóriájú állati eredetű mellékterméket, vagy b) évente 20 000 tonnánál nagyobb tömegű 2. kategóriájú állati eredetű mellékterméket dolgoz fel.
541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos 2014. 01.01.). A víz ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az árvízvédelmi létesítmény vonatkozásában a területi vízügyi igazgatóság kezdeményezheti. A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a közcélú ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény, ideértve a vonatkozó ivóvíz célú kitermelésre szánt felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését biztosító vízilétesítményt és a vonatkozó ivóvízbázis-védelmet biztosító vízilétesítményt, valamint a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény és árvízvédelmi létesítmény tekintetében ágazati kijelölő hatóságként az illetékes vízügyi hatóság jár el. Az ágazati kritériumuk a következők:
a) a felszíni vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 40 000 m3/d szolgáltatott ivóvízmennyiséget; b) az ivóvíztároló medencét, ha a névleges tárolókapacitása meghaladja az 50 000 m3 értéket.
a) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt, ha annak aa) hirtelen tönkremenetele a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idézne elő és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezetne, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget, ab) működésképtelenné válása a térségi vízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyeztetné, ac) üzemszerű működése hiányában a hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékben károsodnának, vagy ad) működésképtelensége a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyeztetné; b) az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha ba) legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve, bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb mint 1:10 km/km2.
a) az ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam közüzemi ivóvízellátását legalább 40 000 m3/d mértékű szolgáltatott ivóvízmennyiség kiesése által, legalább öt naptári napon keresztül folyamatosan, jelentős mértékben befolyásolná, b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam felszíni, illetve felszín alatti víztesteit a határon átterjedő hatás miatt jelentős mértékben és tartósan elszennyezheti, c) az árvízvédelmi létesítmény tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna |
