Madárinfulenza


Hasznos tudnivalók a madárinfluenzáról
 

Bevezetés

Az utóbbi időben számos hír látott napvilágot a madárinfluenzával kapcsolatban. A hírek -már csak rövidségük folytán is- sokakban összezavarták a madárinfluenzával kapcsolatos különböző fogalmakat, így riadalmat okozva a lakosság, de az állattartók körében is. Tájékoztatónk célja, hogy ismertessük a madárinfluenzával kapcsolatos fogalmakat, áttekintést adjunk a jelenlegi állat-egészségügyi helyzetről, illetve eljuttassuk elérhetőségeinket azok számára, akik a hatósági állat-egészségügyi szolgálathoz szeretnének fordulni kérdéseikkel, bejelentéseikkel.

 

Mi a különbség a szezonális influenza, a madárinfluenza és az influenza pandemia között? 

Az influenza általában véve egy vírusok által okozott fertőző betegség, melynek kórokozója (az influenzavírus) számos változatban fordul elő a világon. Egyes típusai jellemzően embert, mások különböző fajú állatokat betegíthetnek meg.

 

A szezonális influenza az emberek között, az ún. "influenzaszezonban" jelentkező, jellemző tünetekkel járó fertőző betegség, mely az állatokra nem veszélyes. 

madárinfluenza egy állatbetegség, mely a számos vírusváltozat miatt két jellemző formában fordul elő.

Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún. erős kórokozó képességű változattá, mint amilyen a legutóbbi hírhedt, állatjárványt okozó H5N1-es típus is.

Az erős kórokozó képességű influenzavírus már majdnem minden baromfifajra veszélyes és nagy kiterjedésű járványokat okozhat, melyek megfékezése csak igen szigorú állat-egészségügyi intézkedésekkel valósítható meg.

Az erős kórokozó képességű madárinfluenza (és csak ez!), bár szinte kizárólag madarakra (így baromfira is) jelent veszélyt, egyes elszigetelt esetekben okozott megbetegedést (sőt halált) emberekben is. Ezek az esetek olyan személyekben jelentkeztek, akik az erős kórokozó képességű madárinfluenza járvány által érintett beteg, elhullott vagy leölt állatokkal közvetlenül érintkeztek, illetve hőkezelés nélkül fogyasztották ezeket (pl. nyers vérből készült levest), illetve szervezetük ellenállóképessége alacsony volt.

 

Az influenza pandemia egy olyan, emberek között terjedő súlyos influenzajárvány, mely a "szokásos" szezonális influenzánál súlyosabb tünetekkel járó, sok esetben halálhoz vezető megbetegedést okoz. Szerencsére ezek a járványok ritkák, sajnálatos módon azonban előre nem jósolható meg, mikor jelentkeznek. 

Melyek a madárinfluenza tünetei a madarakban?

 

A madárinfluenzának lehetnek olyan enyhe változatai is, melyek tünetekkel nem is járnak. Ezen fertőzésekre a folyamatos laboratóriumi vizsgálat deríthet fényt. Bár ezen fertőzések sem emberre, sem pedig az állatokra nem veszélyesek, tanácsos kiemelni a fertőzött állományokat. 

Az erős kórokozó képességű madárinfluenza vírusfertőzés első tüneteit általában 1-3 nap közötti lappangási idő előzi meg. Ezt követően a megbetegedett madarak elesettek, alig mozognak, esetenként hasmenésesek és sokszor még a légzőszervi tünetek jelentkezése előtt elpusztulnak. A jellemző légzőszervi tünetek: orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, tüsszögés, krákogás, a szemgödör alatti üregek gyulladása. Esetenként jelentkezhet a toroktájék és a fejfüggelékek (taréj, lebernyeg) vizenyős duzzanata is.

 

Hogyan terjed a madarak között a madárinfluenza? 

A fertőzött madarak a vírust minden testváladékukkal és a bélsarukkal is ürítik. A környezetbe jutó vírusok ellenálló képessége kicsi, ideális körülmények között is 1-2 hét múlva elpusztulnak.

Az állatok fertőződése jellemzően egymás közötti érintkezéssel, a vírus belélegzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel fertőződnek. A fertőzést így a baromfival érintkező (ott pihenő, táplálkozó) vadmadarak is terjeszthetik.

 

Hogyan mutatható ki a madarak madárinfluenzával való fertőzöttsége? 

Mivel a megbetegedés tünetei, vagy azok egy része más madárbetegségek esetén is észlelhetőek, a madárinfluenza megállapításához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A vírussal való fertőzöttség felderítéséhez a madarak vérsavójának vizsgálatával, esetleg torokváladékukból és a kloákából vett tamponminták vizsgálatával tájékozódhatnak.

 

Megbetegítheti-e a madárinfluenza vírusa az embert?

Általánosságban az a tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem fertőzik az embert és fordítva. Extrém körülmények között, például ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza erős kórokozó képességű vírusát (is) tartalmazó port, akkor kivételesen előfordulhat az, hogy emberben közvetlenül a madárinfluenza vírusa okoz megbetegedést. Az Ázsiában észlelt emberi, de madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok között jelentkeztek, akik a beteg madarakkal nap mint nap, "hivatásszerűen" foglalkoztak, és a munkavégzés során egyéni védőfelszerelést (maszkot) nem használtak illetve az immunrendszerük le volt gyengülve.

Teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni.

Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különböző fertőtlenítőszerek, a 60 °C feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai műveletek (pl. főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek.

A hazánkban közfogyasztásra forgalomba kerülő élelmiszerek, baromfihús erős kórokozó képességű madárinfluenza vírussal való fertőzöttsége és főleg azok fertőzést terjesztő szerepe kizártnak tekinthető, mert Magyarország a betegségtől mentes, s ha esetleg járványkitörésre kerülne is sor, a nagyon szigorú állategészségügyi hatósági intézkedések megakadályozzák, hogy a fertőzött helyekről hús kerüljön forgalomba.

 

Mit tenne az állategészségügyi szolgálat egy esetleges járvány esetén ?

 

Egy laboratóriumi vizsgálatok alapján hivatalosan megállapított madárinfluenza járványkitörés esetén az állat-egészségügyi szolgálat részletes jogi szabályok alapján jár el, melyek döntő többsége európai uniós jogszabályokon alapul.

A madárinfluenza esetén a szolgálat célja a fertőzés terjedésének mihamarabbi megállapítása, ezért a fertőzött telepet zárlat alá helyezi és az ott lévő állományt felszámolja. A telep körül különböző védelmi körzetek (védő- és megfigyelési körzet) kerülnek felállításra, melyekben szintén megszorítások lépnek életbe a vírusterjedés megakadályozása érdekében.

 

Fontos tudni, hogy a madárinfluenzával kapcsolatos járványvédelmi intézkedések (leölés, ártalmatlanítás stb.) 100%-os állami kártalanítás mellett történnek.

 

Mi az állattartó kötelessége?

 

Egy esetleges járvány által okozott kártétel elsősorban attól függ, hogy az mennyire terjed el az ország állományaiban. A vírus terjedése szempontjából a járvány kezdeti szakasza kritikus, ezért mihamarabbi beavatkozás szükséges. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állat-egészségügyi szolgálat tudomást szerez a megbetegedésről.

Ezért valamennyi állattartó kötelessége, hogy az állományában jelentkező, betegségre utaló tüneteket azonnal jelentse a legközelebbi állatorvosnak, hatósági állatorvosnak.

 

Természetesen az állomány megvédése érdekében is a legtöbbet az állattartó teheti. Hiábavaló minden erőfeszítés, ha az állatok tartója nem fektet hangsúlyt a betegségmegelőző óvintézkedések betartására.

 

Mit tesz az állategészségügyi szolgálat a megelőzés érdekében ?

 

Az Európai Unió állat-egészségügyi hatóságait tömörítő Állandó Állategészségügyi és Élelmiszerlánc Bizottság, mely az Európai Bizottságon belül működik, folyamatosan figyelemmel kíséri a világban zajló állat-egészségügyi eseményeket és szükség esetén azonnal képes valamennyi tagállamra nézve kötelező intézkedéseket hozni. Így valamennyi, az erős kórokozó képességű madárinfluenza által érintett országból azonnal felfüggesztette az élő baromfi és egyéb (pl. kedvtelésből tartott) madarak behozatalát.

 

Magyarországon számos állat-egészségügyi intézkedést hoztunk a hazai baromfiállomány megvédésére. Ezek közül a fontosabbak:

 

Emelt szintű betegségfigyelő rendszer: fokozott járványügyi ellenőrzések mellett mintegy 9000 baromfit illetve 2000 vadon élő madarat vizsgál meg az Országos Állategészségügyi Intézet virológiai laboratóriuma a vírus jelenlétére. A vizsgálatok célja, hogy a vírus esetleges jelenléte esetén mihamarabb elfojthassuk a járványgócot.

 

Emelt szintű biológiai biztonsági intézkedések

 

Számos olyan ideiglenes intézkedést rendelt el az állat-egészségügyi hatóság, melyek csökkentik annak a veszélyét, hogy a vadon élő madarakból a madárinfluenza a baromfira vagy egyéb, fogságban tartott madarakra terjedhessen. Ezek röviden az alábbiak:

 

·     mivel a madárinfluenzát vadon élő madarak is terjeszthetik, ornitológus (madártani) szakértőkkel együttműködve meghatároztuk Magyarország azon területeit, melyeken az átlagosnál több vonuló vadmadár fordul elő. Itt a vadászoknak valamennyi elhullott vadmadarat jelenteni kell

·     az élő baromfi és egyéb madarak összegyűjtésével rendezett események megrendezése ideiglenesen tilos (pl. állatvásárok, piacok, kiállítások stb.)

·     a szabadban tartott baromfi etetését és itatását zárt, de legalább fedett helyen kell megoldani

·     a felszíni vizeket baromfi itatására használni tilos

·     vadászat idején tilos vízimadarakat csaliként használni

·     a vadmadár vadászatokat előzetesen be kell jelenteni a helyi (megyei) állategészségügyi hatóságnak

·     a baromfitartó telepeken látogatási tilalom van érvényben, oda -a baromfi fertőződésének megelőzése érdekében- csak védőfelszerelésben lehet belépni.

 

Hogy érhetem el az állat-egészségügyi szolgálatot?

 

Amennyiben Önnek állatállománya van, bizonyosan rendszeres kapcsolatban áll hatósági állatorvosával, akihez bizalommal fordulhat tájékoztatásért.

A fokozott lakossági érdeklődésre tekintettel az állami állat-egészségügyi szolgálat országos hálózatának keretében a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (ÁÉEÁ-k) folyamatosan hívható telefonszámokat biztosítanak az ország valamennyi megyéjében, melyeken folyamatosan választ adnak a lakossági kérdésekre, illetve fogadják a bejelentéseket. Ezek az alábbiak:

 

Fővárosi ÁÉEÁ

06-30-334-5323

Baranya megyei ÁÉEÁ

06-30-241-2942

Bács-Kiskun megyei ÁÉEÁ

06-30-676-3554

Békés megyei ÁÉEÁ

06-20-442-0447

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ÁÉEÁ

06-30-399-5759

Csongrád megyei ÁÉEÁ

06-30-746-3373

Fejér megyei ÁÉEÁ

06-30-956-3168

Győr-Moson-Sopron megyei ÁÉEÁ

06-30-241-2946

Hajdú-Bihar megyei ÁÉEÁ

06-30-299-9951

Heves megyei ÁÉEÁ

06-30-655-0754

Jász-Nagykun-Szolnok megyei ÁÉEÁ

06-30-382-6365

Komárom-Esztergom megyei ÁÉEÁ

06-30-581-6734

Nógrád megyei ÁÉEÁ

06-30-241-2949

Pest megyei ÁÉEÁ

06-20-556-2966

Somogy megyei ÁÉEÁ

06-82-527-170

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ÁÉEÁ

06-30-998-0504

Tolna megyei ÁÉEÁ

06-30-560-7405

Vas megyei ÁÉEÁ

06-30-916-9208

Veszprém megyei ÁÉEÁ

06-30-947-2479

Zala megyei ÁÉEÁ

06-30-631-4269