Háttérsugárzási adatok


Rövid ismertető

 Háttérsugárzási Monitoring rövid bemutatása

 

Életünk során szervezetünket sokféle sugárzás éri. Ezek nagy részét érzékszerveinkkel érzékeljük: látjuk a fénysugarakat, bőrünkön érezzük a hősugarakat. Van azonban a sugárzásoknak olyan csoportja, amelyek jelenlétét, erősségét egyetlen szervünk sem érzékeli, de amelyeknek a szervezetünkre gyakorolt hatása olykor mégis megjelenik.

A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét.

A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (kiejtése: nanoszívert per óra), rövid jele: nSv/h.

A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják.

A mért értékek egy központi adatgyűjtőbe kerülnek, ahol folyamatosan figyelik az állomásokról beérkező jeleket. Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, vagy - ha szükséges - a megfelelő óvintézkedések elrendelését. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. (Ez a szint - a valós veszélyt jelentő szint töredéke - nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csupán a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére.)



INES skála

INES Nukleáris Esemény Skála

Atomerőművekben bekövetkezett események nemzetközi skálája

Kategória

Meghatározás

Esemény

Hatás

0

Skála alatti események

N/A

A biztonság szempontjából nincs jelentoségük

1

Üzemzavar

Rendellenesség

A biztonsági intézkedések olyan megszegése, mely még nem jelent kockázatot sem a dolgozókra sem a lakosságra.

2

Üzemzavar

Üzemzavar

Biztonsági következményei már lehetnek, de a dolgozók járulékos sugárterhelése nem haladja meg az éves dóziskorlátot.

3

Üzemzavar

Súlyos üzemzavar

A dolgozók sugárterhelése meghaladja a dóziskorlátot, de a legjobban veszélyeztetett lakosság egyedei legfeljebb csak néhány tized mSv dózist kapnak.

4

Baleset

Elsosorban létesítményen belüli hatású baleset

Ilyen rendkívüli esemény már részleges zónaolvadás következménye. A dolgozók kis részében akut egészségkárosító hatások jelentkeznek, de a legjobban veszélyeztetett lakos legfeljebb néhány mSv sugárterhelést kaphat.

5

Baleset

Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset

A reaktorzóna súlyos károsodása következtében a radioaktív izotópok olyan mennyiségben juthatnak ki a környezetbe, ami már veszélyezteti a lakosságot (1014-1015 Bq). Ebben az estben a lakosságra vonatkozó BEIT-eket részlegesen végre kell hajtani.

6

Baleset

Súlyos baleset

Amikor jelentos mennyiségu radioaktív anyag (1015-1016 Bq) kibocsátása során súlyos egészségkárosító következmények jelentkeznek. Ennek megelozésére a balaset-elhárítási intézkedési terveket (BEIT-eket) teljes köruen alkalmazni kell.

7

Baleset

Nagyon súlyos baleset

Amikor a reaktortartályban lévo radioaktív anyagok nagy része kijut a környezetbe (>1016 Bq).Ilyen estben fennáll a korai sugársérülés veszélye mind az atomeromuben, mind a közvetlen környezetében. A késoi egészségkárosító, illetve környezeti hatások pedig nagy területen jelentkeznek.


Országos adatok


Háttésugárzást mérő berendezések Magyarország területén

 


 

Mérőállások