Körös Mentőcsoport felkészítése Mezőhegyesen


A Körös Mentőcsoport felkészítése Mezőhegyesen

2014. május 31.

 

A megyében megalakított, nemzeti minősítést szerzett mentőcsoportok, a Körös és a Dél-Békés Mentőcsoportok közös éves ismétlő törzsvezetési és terepgyakorlatot hajtottak végre 2014. május 31-én Mezőhegyes és Mezőkovácsháza települések térségében. A gyakorlat egyben a határmenti katasztrófavédelmi együttműködés keretében zajlott, így a romániai Arad Megyei Sürgősségi Esetek Felügyelősége 1 hivatásos - 6 főből álló – mentőbúvár rajjal vett részt a gyakorlaton.

 

A Békés megyei hivatásos erők, a megyei járási és önkéntes mentőszervezetek, továbbá a határ menti együttműködésben érintett romániai hivatásos mentőerők hajnali összriasztása után tizenhét órán keresztül folyt a rendkívül összetett gyakorlat. A résztvevőknek a különböző nehézségű feladatokat egy időben valamint időrendben egymást követően kellett végrehajtaniuk, mindvégig figyelve a szakszerűségre, valamint egymás és önmaguk testi épségére. Az egykori mezőhegyesi gyár elhagyatott, romos épületben számos nyiladék, rengeteg törmelék, üvegszilánk, földből kiálló vaselem nehezítette a beavatkozó állomány munkáját, míg Mezőkovácsházán a bányató meglehetősen alacsony hőmérséklete és sötétje igényelt munkavédelmi szempontból kiemelt odafigyelést. A beavatkozók testi épségét a gyakorlat során mindenütt biztonsági tisztek felügyelték.

 

A feltételezés szerint Mezőhegyes ipari környezetét robbanás rázta meg, a külvárosi részen épületek rogytak meg és dőltek össze. Több ember eltűnt, sokan a romok alá szorultak. Pánik alakult ki, a közeli telepekről állatok szabadultak el. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a mezőkovácsházi helyi védelmi bizottság operatív törzse azonnal megkezdte működését, a Körös Mentőcsoport és a Dél-Békés Mentőcsoport közös műveleti bázist alakított ki.

 

Az eltűnt személyeket az egykori gyár területén a Körös Mentőcsoport mentőkutyás komponense kereste, míg az épület másik oldalánál a Dél-Békés Mentőcsoport tagjai szintén sérültek után kutattak, rom értékelési és kutatási feladatokat végeztek. A robbanás következtében megrongálódott épületrészt először alá kellett dúcolniuk, majd kézi anyagmozgatással távolították el a nagy mennyiségű törmeléket. A beavatkozók ugyanolyan szakszerűen, és a nemzeti minősítési eljárásrendnek megfelelően végezték a tevékenységüket, mint éles szituációban, a megfeszített munka során elhunyt, eszméletlen, vagy eszméleténél lévő sérült személyeket szabadítottak ki a romok alól és adtak át az egészségügyi komponens tagjainak, majd a mentőknek. Az összetett feladatok koordinálását a két mentőcsoport által közösen működtetett mobil műveletirányítási központ irányította, melyet az Igazgatóság KSE gépjárműve támogatott a vezetési pontként alkalmazott infokommunikációs eszközeivel.

 

A mezőhegyesi gyár zárt kárterületén a közmű alagutakban is eltűnt személyek kutatása és mentése zajlott, keresésük hivatásos tűzoltók helyszíni biztosítása mellett végezték a beavatkozók. A civil önkéntes mentőegységek mellett a mentőcsoportok tagjaiként ezen a területen battonyai, tótkomlósi és köröstarcsai önkéntes tűzoltók bizonyították felkészültségüket. A városi kutató-mentő feladatok a nehéz, hosszantartó feladatellátás mellett, statikai ismeretek romterületi alkalmazását, kutyás és audiovizuális speciális keresési feladatok ismereteit, nagyteljesítményű kézi szakfelszerelések és gépek professzionális kezelési ismereteit, precizitást, ipari alpintechnikai tudást és egészségügyi elsősegély nyújtási ismeretek magas szintű, nehéz körülmények közötti, terepen végrehajtott feladatellátását igényelték. Alkalmazásra került a benzinmotoros roncsvágó, a nagyteljesítményű bontókalapács, a száloptikás kutatókamera, és a légi felderítő drón is. A két kárterület parancsnokaként Haskó György tűzoltó alezredes és Béni Attila tűzoltó százados felelt azért, hogy minden feladat végrehajtása szakszerű és megfelelő legyen.

 

A városi kutatás-mentés gyakorlatelemekkel párhuzamosan két mentőbúvár csoport végzett víz alatti kutatási és mentési feladatokat Mezőkovácsházán, ahol a feltételezés szerint több munkás tűnt el a bányató közelében. Ezen a kárhelyszínen az elsődleges életmentési feladatokat a hivatásos erők végezték, azonban a eltűnt személyek felkutatására a Körös Mentőcsoport búvár egységein kívül Romániából érkező segítségre is szükség volt. A terepkutatáson nem lelt személyeket a búvárok a bányatóban kutatták. Az Arad Megyei Sürgősségi Esetek Felügyelőségének két szakembere és egy magyar is alámerült, először a part közelében kutattak, félköröket leírva, egyre mélyebbre merülve, aztán a gumitestű csónakokkal biztosítva mélyebb medrű szektorokat is átkutatták az eltűnt személyek után. A kárhelyszín parancsnokaként itt Tímár Tamás tű. százados irányított.

 

A gyakorlatot Tóth Tibor mk. tűzoltó ezredes megfeleltre értékelte. A tizenhét óra valamennyi feladata hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és a román önkéntes és hivatásos erők összehangoltan végezzék munkájukat éles katasztrófahelyzet során is. A résztvevők kutatási és mentési képességeiket az eddigieknél is magasabb szintre emelték, új mentőeszközöket és technikákat próbáltak ki, emellett tesztelték a hivatásos erők és a különböző mentőcsapatok közös irányítását, kommunikációját és együttműködési képességeit. A gyors bevethetőség, az egységes kommunikáció és irányítási rendszer, az állóképesség egy valódi ipari robbanás, egy valódi katasztrófahelyzet esetén a bajbajutott életek mentéséhez nélkülözhetetlen.